Aktualitások
Magyarország zenetörténete a 19. században
Publikálva: 2022. december 19.
Idősebb Ábrányi Kornél születésének 200. évfordulója alkalmából a BTK Zenetudományi Intézet kutatástörténeti konferenciát rendezett 2022. december 19-én. A Liszt Kutatócsoport részéről a kutatástörténeti konferencián Kaczmarczyk Adrienne tartott előadást „Liszt, Ábrányi és a magyar nemzeti stílus: cigány skála, magyar skála”’ címmel.
Együttműködés
Publikálva: 2022. november 15.
Az Új Liszt-Összkiadás és az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó képviselői a heidelbergi székhelyű „Digitales Liszt Quellen- und Werkverzeichnis” (LisztQWV) projektmenedzsere, Daniel Tiemeyer kérésére a német projekt rendelkezésére bocsátják az eddig elkészült összkiadáskötetek anyagát pdf-formátumban. A digitális formátumnak köszönhetően a német projekt munkatársai helyszíni forráskutatásaik során könnyebben összevethetik az egyes zenei források és az összkiadásban tárgyalt források anyagát.
Liszt Ferenc forráskatalógus és műjegyzék
Publikálva: 2022. október 22.
2022 januárjában megkezdte működését a Liszt Ferenc kéziratainak digitalizálására és zeneművei digitális műjegyzékének elkészítésére létrehozott heidelbergi központú német munkacsoport. A „Digitales Liszt Quellen- und Werkverzeichnis” (LisztQWV) vezetője Christiane Wiesenfeldt, a Szász Tudományos Akadémia tagja és a heidelbergi Karl Ruprecht Egyetem zenetudományi tanszékének professzora. A Deutsche Forschungsgemeinschaft támogatásával megindult projekt várhatóan 12 év alatt fogja felkutatni és digitalizálni a zeneművek, zenei írások és levelek autográf kéziratait, a Liszt által ellenőrzött másolatait és korrektúralevonatait, s készíti el ezek alapján a mai tudományos igényeknek megfelelni képes Liszt-műjegyzéket. A módszertani részletekről, valamint az ez év június 1-én megkezdett kutatómunka első eredményeiről adtak tájékoztatást a munkacsoport tagjai az október 22-én Heidelbergben megtartott éves beszámolójuk alkalmával. A Liszt születésnapjára időzített első találkozót ünnepi koncerttel kötötték egybe, amelyen a mannheimi zeneművészeti főiskola énekes és zongorista növendékei adtak Liszt-műsort. Az értekezleten jelen voltak a projekt tudományos tanácsadó testületének tagjai is, köztük Kaczmarczyk Adrienne, a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársa és az Új Liszt-Összkiadás főszerkesztője.
Nemzetközi rangú magyar Liszt-kutató hazai elismerése
Publikálva: 2022. május 13.
Forrás: www.mta.hu
A Magyar Tudományos Akadémia 195. közgyűlésén külső taggá választották Grabócz Mártát. Grabócz Márta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán végzett, majd a párizsi Sorbonne-on szerzett PhD-fokozatot 1982-ben. 1979–1990 között a Zenetudományi Intézet Zeneelméleti Osztályán dolgozott, majd 1991-ben oktatói, 1995-ben professzori kinevezést kapott a Strasbourg II egyetemen (Université Strasbourg II). Pályáját Liszt-kutatóként kezdte, a Liszt műveihez később is rendszeresen visszatért. Mind Liszt műveiben, mind a 19–21. századi zeneirodalomban általában a zenei narrativitás és jelentés problémái foglalkoztatják. Grabócz Márta az Új Liszt-Összkiadás tanácsadó testületének tagja.
Tudományos Fórum
Publikálva: 2022. április 28.
A Zenetudományi Intézet Tudományos Fórumán „A weimari revízió szerepe Liszt szimfónia-koncepciója kiforrásában” címmel előadást tartott Kaczmarczyk Adrienne, a Liszt Kutatócsoport vezetője.
Publikáció
Publikálva: 2021. október 15.
Forrás: www.cambridge.org
A Cambridge University Press Composers in Context elnevezésű sorozatában megjelent a Liszt in Context című kötet Joanne Cormac szerkesztésében. A nemzetközi alkotógárda tagjaként Kaczmarczyk Adrienne három fejezettel járult hozzá a kötethez: „Family Background”, „Improvisation”, „Publishers”.
Megalakult a Liszt kutatócsoport
Publikálva: 2021. szeptember 1.
A Nemzeti Kulturális Tanács támogatásának köszönhetően 2021. szeptember 1-én megkezdte munkáját a Magyar Zenetörténeti Osztály Liszt kutatócsoportja. A munkacsoport azzal a megbízatással jött létre, hogy folytassa Liszt Ferenc Összes Zeneműve Új Kiadását (LZK), azt a munkát, amely 1970–2020 között az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó égisze alatt folyt. A zenetudományi feladatokat ezentúl a Liszt kutatócsoport, az egyes kötetek megjelentetését továbbra is a kiadó végzi. Középtávú tervként a kutatócsoport a szólózongoraművek kiadásának befejezését tűzte ki a Pótkötet-sorozatban, valamint a zongorára és zenekarra írt műveket tartalmazó VII. sorozat elkészítését. Mivel ez utóbbiból Liszt számos mű négykezes vagy kétzongorás változatát is elkészítette, a III. sorozat munkálatai is elkezdődnek.
Megjelent az Új Liszt-Összkiadás 16. pótkötete
Publikálva: 2021. június 1.
A kétkezes zongoraművek I-II. sorozatát kiegészítő pótkötetek az összkiadásban még meg nem jelent változatokat és az új felfedezéseket teszik hozzáférhetővé. A Sas Ágnes és Kaczmarczyk Adrienne által közreadott 16. kötetben két korai kompozíció kapott helyet: az 1833-ban megjelent első Schubert-feldolgozás, A rózsa (La Rose), valamint A zarándokok indulója Berlioz Harold Itáliában című brácsaszólós szimfóniájából. Ez utóbbit Liszt feltehetően 1834-ben, a szimfónia bemutatójának évében vetette papírra, de végül csak 1866-ban jelentette meg. A fiatal Liszt első önálló témára írt kiadott kompozíciói közé tartozik az 1835-ös Apparitions [Jelenések]. Az 1. darabból tartalmaz részletet a most először kiadott albumlap. Az 1840-es évekbeli virtuóz turnék egyik repertoárdarabja volt Az alvajáró (La sonnambula) című Bellini-opera motívumaira komponált parafrázis. A mű 1842-ben, valamint 1853 előtt elkészült 1. és 2. változata olvasható a kötetben. A kötet két különlegességet is kínál. Ezek egyike az 1844-45-ös spanyolországi turné során írt, népszerű helyi szerzemények témáin alapuló, befejezetlen darab, valamint az 1867-ben kiadott Spanyol rapszódia kompozíciós munkái során keletkezett vázlatok és fogalmazványok. A másik az a három, technikai gyakorlatokat tartalmazó feljegyzés, amelyre Nicolas Dufetel hívta fel a figyelmet egy 2017-es konferencián. Az 1831-32-ből, az 1830-as évek közepéről és az 1871-ből fennmaradt kéziratok anyaga összefügg az 1868-79 között keletkezett Technikai tanulmányok anyagával rávilágítva az ifjú és az idős Liszt zongoratechnikáról vallott felfogása egységességére.